Adózóna.hu

 Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt idézte:

„3:162. § [A pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatása]

(1) Ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig valamelyik tag a pénzbetétének felénél kisebb összeget köteles befizetni, vagy a társasági szerződés a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására a társaság nyilvántartásba vételétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapít meg, a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért.”

A törvény szövegéből megállapítható válaszolta Tirpák Anita, hogy a korlátolt felelősségű társaságoknak lehetőségük van arra, hogy – ha a társasági szerződésben ennek megfelelően rendelkeznek – a törzstőke biztosítását részben a társaság jövőbeni nyereségének terhére határozzák meg. Ebben az esetben a törzstőkét és a törzsbetéteket ugyanúgy meg kell jelölni, azonban teljesíteni azokat nem, vagy csak részben kell a tőkeemelés elhatározásakor.

A nem teljesített összeg erejéig azonban a társaság tartozásaiért a tagok magánvagyonukkal felelnek, illetve részükre osztalék addig nem fizethető, amíg a törzsbetétekre elszámolt nyereség és a már befizetett összeg nem éri el a törzstőke összegét. 

Ha tehát a társaság rendelkezik szabad eredménytartalékkal és/vagy tőketartalékkal, akkor ezen saját tőke elemeket felhasználhatja a törzstőke emeléséhez .  A tőkeemelés forrása lehet még az adott évi mérleg szerinti eredmény is. Ezen tőkeelemek meglétét az előző üzleti évre vonatkozó hat hónapnál nem régebbi, vagy az adott évre vonatkozó közbenső mérleg alapján kell igazolni.

A tőkemegfelelés végrehajtásakor két fő dologra figyeljen. Az egyik, hogy társasági szerződés módosítása alapján lehet csak ezt a cselekményt megvalósítani, ugyanis a társasági szerződésben most pénzbeli hozzájárulás szerepel, míg a kérdésben megfogalmazottak alapján nyereségből szeretne a társaság törzstőkét emelni. A másik, pedig ha nem apportból vagy pénzbeli betétből, hanem eredménytartalékból emelik a törzstőkét, úgy azt adójogi szempontból a könyvelésben elkülönítetten kezeljük. 

Erre azért van szükség, mert az eredménytartalék a társaság üzletrészeivel rendelkező magánszemélyeknél potenciális jövedelem lehet, melyhez elméletileg osztalék felvétele mellett jutnának. Ha viszont törzstőke-emelésre használják fel a felhalmozott eredménytartalékukat, úgy az adómentesen kerül a törzsbetétek javára lekönyvelésre.

Az eredménytartalék terhére történő tőkeemelés esetén a magánszemély tagnak szja fizetési kötelezettsége csak a jegyzett tőke leszállításakor vagy az üzletrész értékesítésekor keletkezik.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja törvény) 77/A § (2) bekezdése szerint "nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének a saját tőke terhére történő felemelése révén szerezte".

Törzstőkét tehát emelhetünk eredménytartalékból, azonban ha ezt valamikor leszállítják vagy kivonják, úgy ez az összeg az szja törvény alapján tőkejövedelemnek fog minősülni és ezáltal adóköteles lesz − figyelmeztetett Tirpák Anita.

HIRDETÉS